Boszorkányujjak

Kultúránk hajszálrepedésein mindennapjainkba szivárgó angolszász hatások nyomán évről évre egyre erőteljesebben van jelen tudatunkban és környezetünkben a Halloween. Október 31-ének éjszakáján félelmetes lények, csontvázak, pókok, gnómok, varázslók, kísértetek és boszorkányok foglalkoztatják képzeletünket. A boszorkányokhoz fűződő számtalan történet és hiedelem egyedülállóan jelentős az említett, angolszász kultúrkörben, ugyanakkor elmondható, a mi hiedelemvilágunk, népmeséink és történelmünk is bővelkedik hozzájuk kapcsolódó történetekben. Mitöbb, olyannyira gazdag ismeretanyag gyűlt össze róluk, hogy a kutakodásaim során őszintén lenyűgözött, milyen kiapadhatatlan forrás is ez a téma.

Számos forrás őrzi tanúbizonyságát annak, hogy már az antik Mediterráneumban is figyelem irányult a félelmetes, titokzatos, rontó, vérszívó, különleges képességekkel megáldott lényekre. Ovidius, Lucanus és Horatius költeményeiben is megjelennek ezek a lények, mitöbb, a Római Birodalomban már a 3-4. században kialakultak a boszorkányüldözések első hullámai. A térség mágikus hiedelmei tovább éltek a középkorban, kiegészülve szláv, germán és kelta elemekkel. Ezektől a sötétségben élő, éjjel kísértő, felfoghatatlan és félelmetes erővel bíró boszorkányoktól való félelem a 14-15. század Európájában szökkent szárba a keresztény egyház erre fogékony talaján.

A kora újkori európai perekben a boszorkányvád elsősorban olyan személyek ellen irányult, akiknek vádba fogását nem saját mágikus ártó tevékenységük, hanem a közvetlen környezetük róluk alkotott negatív értékítélete s a körülöttük kialakult konfliktus okozta. A boszorkányüldözések megértéséhez tehát legalább annyira fontos a társadalmi és lélektani mechanizmusok megértése, mint maguknak a -valóban színes és fantáziamegmozgató- boszorkányhiedelmeknek az elemzése.

Goya: Boszorkányszombat

Az első boszorkányüldözési hullámok az Alpok környékén, Svájcban, Piemontban a 15. század környékén alakultak ki. Innen terjedtek tovább Észak-Itália, Franciaország és Dél-Németorszég területeire. A 16. századra tovább gyűrűzött a pánik, s elérte Németországot, Spanyolországot , Portugáliát és Angliát is. Új-Angliában a 17. század végén a salemi boszorkányüldözéssel tetőzött a félelem. Végül a megújuló hullámok elérték Közép-Kelet Európát; Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot is. Azzal a bizonyos meglovagolható cirokseprűvel így saját házunk táján is van mit sepregetni.

Goya: Boszorkányok a levegőben

Szegeden 1728.július 23-án 12 boszorkányt kötöztek négyesével cölöpökhöz, hogy elevenen elégesésék őket. Ezt megelőzően a gyanúsítottakat vízpróbának és  mérlegpróbának vetették alá, s aki "könnyűnek találtatott", azt elítélték.Mindez a nagy szegedi aszály után következett be, mely okozóinak a váro boszorkányait tartottál, és a ma Boszorkány szigetnek nevezett félszigeten egybegyűlt tömeg megnyugvással konstatálta, városuk megszabadult az ártó lényektől - akik szárazságot, betegséget, szegénységet és éhínséget hoztak Szegedre. 

1733-ban Kolozsvárott égették meg Kádár Katát. (Nem, nem a népballadai Kádár Katáról esik épp szó.) A máglyahalálra ítélt szász asszony sorstársaival szemben nem volt sem bába, sem "orvos", sem kuruzsló. Ács Mihály özvegyeként vetődött Besztercére, megjárta Szászrégent, míg végül Kolozsváron kéregetőként tengődött. Utóbbi tevékenysége, és ehhez társuló azon szokása okozta vesztét, miszerint ha nem juttattak neki valami aprócska alamizsnát, fenyegetőzésbe kezdett. Ha bekövetkezett a rontás, azt a fenyegetés beváltásának tulajdonították. Végül elfogták, a kolozsvári Toronyba zárták. Sokan tanúskodtak ellene, vádolták, s a direktorok vádat emeltek ellene boszorkányságért, végül ítélete a következő lett:

"{A}gnoscálja a törvény, hogy az incta sok gonosz cselekedeteit, mind az melyeket itten sokak ellen vitt véghez, mind másutt laktában is, mely miatt másunnan is elszököttnek vagy proscriptának importállya az inquiitio; nemkülönben hanem az ördögggel tött cimborálásból vitt és vitetett véghez Istne s emberek törvénye ellen. Annak okáért az incta, Kádár Kata hóhér által először az fogság helyén megkínoztatik, ha meg nem gyógyítja azokat kiket megnyomorított, azután pedig elevenen megégetésre damnáltatik." 

A "nádiboszorkány", Báthory Anna történetét az Erdélyi Református Egyház püspöke, Makkai Sándor tárja elénk Ördögszekér című, történelmi ihletésű regényében. Erdély fejedelmének, Báthory Gábor húgának tanítója nem más volt, mint a fiatalságát megőrzendő leányok vérében fürdőző Báthory Erzsébet. A korán megárvult, testvérszerelem gyanújába keveredett Annát kicsapongó, házasságtörő életmódjáért, gyermekének megöléséért és bűbájosságáért 1621-ben fő- és jószágvesztésre ítélték. Alakját megörökítette Móricz Zsigmond is Erdély-trilógiájában, valamint Ugron Zsolna nyomdagépektől még meleg Erdélyi menyegző című könyvében olvashatunk róla.

Mindezeken felbuzdulva hoztam ma a tengerentúlon kedvelt halloweeni csemege, a boszorkányujjak receptjét. Sok rafinériát ugyan nem igényel, kedves Olvasó, de vigyázz, oda ne égesd!!! :)

Hozzávalók:

• 120 g zsírszegény túró
• 1 db nagyobb, L-es tojás
• 190 g liszt (nálam 60 g Ezékiel liszt és 130 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt keveréke volt) - a lisztek helyettesíthetők egyéb teljes kiőrlésű lisztekkel
• 10 g mandulaőrlemény
• 40 g light margarin
• 1 tk sütőpor
• csipet só
• 70 g cukornak megfeleltethető, tetszőlegesen választott édesítő (nádcukor, kókuszcukor, méz, stevia etc.) 
• fűszerek: fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szegfűbors, citromhéj, narancshéj
• 50 g egész mandula, vagy héj nélküli tökmag

A fent felsorolt hozzávalókból tésztát gyúrunk, majd 20 percig hideg helyen pihentetjük. Ezek után kis darabokat csípünk belőle, tenyereink között megsodorjuk, és bütykös ujjakhoz hasonlóra formázzuk. Az ujjak végére körmök gyanánt egy-egy szem mandulát, vagy tökmagot biggyesztünk. Előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük.

A tésztát ízesíthetjük, mandula-, mogyoró- vagy kókuszőrleménnyel is. Ismét Ezékiel lisztet használtam (amelyről már egy korábbi bejegyzésemben írtam ), mivel az őrölt hüvelyeseknek köszönhetően kifejezetten ropogós tésztákat lehet belőle sütni, és én most ilyenre szerettem volna a boszorkányujjakat. Teljes kiőrlésű lisztek használata mellett érdemes erősebben fűszerezni, ha nem akarjuk érezni a magvak, gabonák eredeti ízét (én szeretem, így nem fűszereztem kifejezetten erősen).  Jó szórakozást, a gyerekek biztos imádni fogják!

Happy News:

Ebből a mennyiségből 20 bosziujjat formáztam, az általam használt alapanyagokkal a teljes adag 894 kcal, egy darab keksz 45 kcal.